Kivi, kaland, Kanizsa – fejlődik Murafölde

Kecskés István

Jelentős fejlesztési forrásokat kap kap Murafölde, vagyis Dél-Zala. Cseresnyés Péter államtitkár, Nagykanizsa és a térség országgyűlési képviselője, a Mura-program (MP) miniszteri biztosa reméli, ennek is köszönhetően sikerül a fiatalokat a régióban tartani, hiszen a Mura Nemzeti Program komplex gazdaságfejlesztési koncepciója új lehetőségeket és távlatokat kínál.

Cseresnyés Péter államtitkár, Nagykanizsa országgyűlési képviselője, a Mura-program miniszteri biztosa

– Ha a Mura-programmal kapcsolatban akar az ember tájékozódni, és beírja az internetes keresőbe ezt a szóösszetételt, akkor leginkább mezőgazdasági fejlesztésekkel találkozik. Ez a lényege?

– Nem egészen, hiszen ez a rendszer két lábon áll. Ez egy összetett gazdaságfejlesztő program, amely az alapoktól kezdi az építkezést, ezért olyan embereket szólítunk meg, akik vállalkozni szeretnének. Legyen szó zártkertről, otthoni vagy családi gazdaságról, s akár egy nagyobb volumenű cégről. Az a fontos, hogy az emberek kedvek kapjanak a termeléshez. Olyan területet kerestünk, amely sokaknak adhat munkalehetőséget, jövedelmet biztosító tevékenységet. Ez a mezőgazdasági lába a programnak, s ez alapja lehet a helyi élelmiszeripar és feldolgozás megteremtésének. A Mura-program másik ága, a turizmusfejlesztés pedig erre épül. A muraföldei termelők által előállított termékekre – lekvárra, süteményre, helyi alapanyagokból készült portékákra – rászervezhető az idegenforgalom. A vállalkozókedv és a hagyományok ebben az ágazatban megvannak, s már találtunk olyan kezdeményezéseket, amelyek támogatásra érdemesek.

A zalai kivi-szüret. A gyümölcs finomabb, mint amit külföldről hoznak be

– Mik voltak ezek? Olvasni például dél-zalai kiviről is…

– Igen, az már egy magyarországi áruházláncban is megtalálható. De van muraföldei datolyaszilva és többféle bogyós gyümölcs is, amelyekkel a külföldről behozott áruk mennyisége csökkenthető. Akik ezekkel foglalkoznak, szorgalmas munka és jó ötletek által piacot találtak maguknak. A Mura-program őket támogatja, s egyúttal a munkahelyteremtést is szolgálja, hiszen ha nő egy-egy gazdaság, vállalkozás, ott több dolgos kézre van szükség.

– Hány települést érint ez jelenleg?

- A Mura-program mintegy 80 település fejlesztését szolgálja, de ha kiemeljük az újonnan telepített gyümölcsösöket, akkor ez a gyümölcstermesztés egyelőre Nagyrécse és Becsehely térségében koncentrálódik. Jó példa, hogy több gazda összefogott, és együtt, immár több tíz hektáron termelnek körtét, fekete szedret, málnát és áfonyát.

Szeretnénk megismertetni a programot és a technológiát olyan vállalkozókkal is, akik jelenleg a hagyományos mezőgazdaságból élnek, vagy egyelőre csak abban gondolkodnak.

– Akik a Mura-program segítségével elindultak az úton, elsősorban családi vállalkozások?

– Igen, és jó hír, hogy többnyire fiatalokról van szó.

– Ezzel ott lehet tartani Muraföldén, Dél-Zalában a fiatalokat?

– Pont ez a program egyik küldetése. Fontos, hogy az emberek a saját szülőföldjükön találják meg boldogulásukat, s ne kényszerüljenek arra, hogy a munkalehetőség miatt máshol keressenek lehetőséget. Nem szeretnénk, ha elnéptelenedne ez a vidék, azt akarjuk, hogy legyenek olyan emberek, akik megművelik a földeket, ahogyan korábban is, másoknak pedig a kapcsolódó területek, például az élelmiszeripar vagy a turizmus nyújtana megélhetési lehetőséget. A fontos, hogy lehetőséget teremtsünk, segítsük a jó ötletek megvalósulását.

– Nevezhetjük ezt akkor mintaprogramnak is?

- Azzal, hogy a kormány támogatja és nemzeti programmá minősítette – mindenképpen. Persze, mindenütt meg kell találni azokat a hagyományokat és kreatív embereket, amelyekre és akikre támaszkodni lehet. Fontos, hogy ezt a gyümölcstermesztési technológiát Muraföldén, kedvező földrajzi adottságai miatt, szinte bárhol alkalmazni lehet. Másfél évvel ezelőtt találkoztam olyan emberrel, aki többéves kutatás után találta meg Becsehelyt, s alkalmasnak tartotta az ottani klímát arra, hogy a mi képzetünkben mediterrán gyümölcsként élő kivit termeljen ott. Nos, immár ötödik éves az ültetvénye, közel négy hektáron dolgozik, és jobb minőséget állít elő, mint az import áru. Ugyanilyen különlegesség a datolyaszilva, amely a neve ellenére nem datolya, és nagyon jól alkalmazkodott Murafölde klímájához. Hamarosan támogatott lehet mindkettő, ezen is dolgozunk.

– Ez vonzó lehet új vállalkozók számára is?

– Annak hatására, hogy beszélünk erről a programról, megjelennek hírek, tudósítások, már érdeklődnek többen is. Ha meglesz a pályázati támogatás, amiben segít a Mura-program, akkor hamarosan úja hektárok betelepítésével folytatódhat a kivitermesztés, és a datolyaszilvával is komolyan akarnak foglalkozni néhányan.

– A Mura-program másik lábára áttérve: milyen turisztikai fejlesztések várhatóak a program keretében?

- Meg kell ismertetnünk ezt a tájat az emberekkel, s meg kell győznünk őket, hogy az aktív turizmus keretében érdemes ellátogatni ide. Ez a munka is elindult már. Korábban nem nagyon látogatták, látogathatták ezt a területet turisták, amit most előnyünkre fordíthatunk, hiszen Dél-Zala megőrizte a korábbi arcát: vadregényes és kalandos. Az utak minőségén javítani kell, de vonzó az, hogy például a kerékpáros, a bakancsos vagy a lovas turizmusra kifejezetten alkalmas ez a régió. Fejlesztenünk kell a vendéglátást és a hozzá kapcsolódó kínálatot a turizmus területén. Vannak jó szállások, például Bázakerettyén és Nagykanizsán, s akadnak már rendszeresen visszatérő vendégek is. Csömödér pedig kiindulópontja annak a kisvasút fejlesztési programnak, amely komoly érdeklődésre tarthat igényt.

– Mennyire lehet ebben a programban Nagykanizsa főszereplő?

– Szeretnénk, ha központi szerepet kapna. A városban a Mura-programhoz más fejlesztések is kapcsolódnak majd, ezért került be a Modern Városok Programba például a szállodafejlesztés. Emellett persze szükség van olyan látványosságokra is, amelyeket meg tudunk mutatni, mint például a ferences kolostor, aminek a felújítása, turisztikai szempontú átalakítása hamarosan elkezdődik. Emellett új elemeket is tervezünk, mint például egy kalandpark Nagykanizsán és a muraföldei erdőkben. Olyan fejlesztéseket tervezünk, ami miatt – túl a táj szépségén – érdemes felkeresni ezt a vidéket.

– Önnek mi a személyes motivációja ezzel a programmal kapcsolatban?

– Itt élek, és azt szeretném, ha ez a térség, amelynek nagyon sok szép, általunk is felfedezetlen területe van, ismertebbé válna. Fontos, hogy ne csak a régi sztereotípiák éljenek Zala megyéről. Másrészt be kell látnunk, hogy a kistelepüléseken, ahol 4-500 fő alatti a lélekszám, lehetőséget, esélyt kell teremteni arra, hogy az emberek helyben, de legalábbis a közelben meg tudják teremteni a megélhetésüket. Ha nem segítünk, nem karoljuk fel az ott élőket, akkor elköltöznek, és kiürül a térség. Számomra fontos, hogy itt, Murafölde falvaiban, még száz-kétszáz év múlva is lakjanak s magyarul beszéljenek az emberek, s ne csak a történelemkönyvekből ismerjék majd ezt a térséget. Így válik a Mura-program nagyon is maivá – de egyben a jövőnek is szól.

https://enkanizsam.blogstar.hu/./pages/enkanizsam/contents/blog/49271/pics/lead_800x600.jpg
Cseresnyés Péter,Fejlesztés,kisvasút,mezőgazdaság,Mura,Mura-program,Murafölde,turizmus
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?